jelige: művészet minden korban

FEHÉRBOT EMLÉKNAP

Ajánlás:
Ajánlom e pár sort azoknak, kiknek az életét
A sötétség hatja át,
És azoknak, kiknek megadatott a fény, a világosság.

Kipp-kopp koppan a bot
Az út, a járda kövén.
Sors adta bot ez, a színe fehér.
Óvatosan tapogat, lassú a mozdulat.
A bot gazdája vak.

Fehér a bot színe,
De akik nem látnak, azoknak
Vajon, milyen szín a fehér?
Vagy a többi szín, a piros, a zöld és a kék.
Látók mondják, ilyen színű
Kék színű felettünk a magasban az ég.

Világtalannak a szín
Egyszínű, szürke, sötét.
Egyszínű a szín, sötétben a világ,
Ilyenek a nappalok, mert
A nappalok is éjszakák.

Így múlnak el napjaik, hónapok és évek,
Fénytelenül szürkén az egész élet.
És bár ők is érzik arcukon a Nap melegét,
De nem láthatnak szivárványt, napnyugtát, napkeltét.
A fényt,... a fényt.
örök kérdés,- Istenem,.... miért!?

Te Látó!
Ha látsz világtalant a járda peremén,
Ki segítségre vár, ne szánakozz.
Mert az nem segít.
Szánakozni kár!

Ne tétovázz hát, segítsd, szólítsd,
Fogd Őt karon, emeljétek a botot,
és vezesd át őt a forgalmas úton!
Ha megtetted, szívébe adtál reményt.
Pótoltad azt, ami neki nincs
"Bár csak egy percre csak, de pótoltad a fényt!"

Ő a fehér bottal még visszaint,
Köszönöm te jó barát,
Látod, máris indulok...
Koppan a bot, a sors adta bot,
És Ő lassan megy tovább.